Friedrich von Wieser, (szül. 1851. július 10., Bécs, Ausztria- meghalt 1926. július 23., Sankt Gilgen), közgazdász, az osztrák közgazdasági iskola egyik fő képviselője Carl Menger és Eugen von Böhm-Bawerk mellett.

Wieser 1868 és 1872 között a bécsi egyetemen tanult, majd állami szolgálatba lépett. Kollégájához, Böhm-Bawerkhez hasonlóan Wieser is a német történeti közgazdasági iskola három alapítója – Karl Knies Heidelbergben, Wilhelm Georg Roscher Lipcsében és Bruno Hildebrand Jénában – mellett tanulhatott. Menger munkássága mély hatást gyakorolt Wieserre. 1884-ben a prágai egyetemre ment, és 1903-ban Menger utódja lett a bécsi egyetemen. Ezt követően hivatalos tisztségeket töltött be, és az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó kormányában kereskedelmi miniszter volt.

Két legfontosabb műve: Der natürliche Wert (1889; “A természetes érték”) és Grundriss der Sozialökonomik (1914; “A szociális gazdaság alapjai”). Az elsőben kidolgozta az osztrák iskola költségelméletét, Menger szubjektív értékszemléletére építve, és bevezette az alternatív költség fogalmát. A Sozialökonomikban a határhaszon elve a kiindulópontja a gazdasági viszonyok egymás után kidolgozottabb rendszereinek elemzéséhez.