A Beowulf című angol eposz az elmúlt években tudományos körökben vitákba ütközött, és megkérdőjelezték a Beowulf oktatási érvényességét. Beowulf története kétségtelenül szórakoztató és fenséges olvasmány és élmény. Számos írott és vizuális médiaformátum verseng a lehetőségért, hogy elmondhassa a történetéről alkotott véleményét.

A Beowulf azonban több mint szórakoztató érték, hiszen a megírás idején az európai értékekről és hitekről is tanúskodik. A költemény a kor irodalmi eszközeit mutatja be, amelyek célja, hogy ezeket a nézőpontokat a szélesebb közönség számára közvetítse. A Beowulf az angol irodalom fontos műve, mert kontextusba helyezi a történelmi kultúrát és a hősi irodalmi témákat a modern angol történelem kialakulása során.

A gétai és dán germán kultúra korai angol szemléletének néhány elemét rögzíti a következő Beowulf részlet:

sisakjában határozottan, Beowulf így szólt:

“Üdvözlet Hrothgarnak. Én vagyok Hygelac rokona,

egyike a csarnokcsapatának. Amikor fiatalabb voltam,

nagy győzelmeket arattam. Aztán Grendel híre,

keményen eljutott hozzám otthonról:

vitorlások hoztak történeteket a fényről, amit szenvedsz

ebben a legendás csarnokban, hogy elhagyatottan fekszik,

üres és haszontalan, amint az esti fény

az ég kupolája alá bújik.

Ezért minden vén és tapasztalt tanácsos

népem közül támogatta elhatározásomat

, hogy ide jöjjek hozzád, Hrothgar király,

mert mindenki tudott félelmetes erőmről.

Láttak engem ellenségek vérében megerősödve

, amikor megküzdöttem és megkötöztem öt fenevadat,

megtámadtam egy trollfészket és az éjszakai tengeren

megtámadtam tengeri vadakat. Szélsőségeket szenvedtem

és megbosszultam a Geatokat (az ellenségeik hozták ezt

magukra; én pusztítottam el őket).

Most azt akarom, hogy megmérkőzzekGrendellel,

egyes küzdelemben döntsem el a végeredményt. (Heaney 13)

Az “ellenségek vérében megerősödve” és a “lemészárolt tengeri barbárok” érzelmes nyelvezetével a szerző vágyakozó gondolati képeket fest a letűnt gétai hősiességről, amelyet az angolszász nemzet csodálhat. Az alliteratív forma itt arra szolgál, hogy minden egyes “harci szót” gusztusosan és hangsúlyosan megerősítsen. A “Bolstered” és a “blood” egy merészen hangzó “b”-vel van hangsúlyozva. A “Slaughtered”, “sea-brutes” és “suffered” mind baljós hangzású “s”-sel kezdődnek. Két soron belül három rövid, összefüggő szópár található: “troll-fészek”, “éjszakai tenger”, és “tenger-brutál”. Ezek a rövid, ismétlődő kettős ütemű esetek fokozzák a vers ősi ritmusát. Az ilyen ismétlődő trükkök az alliteráló Beowulf-versben segítenek hangsúlyozni a szavak érzelmi “érzését”, és a rímek helyett megtartják a vers kohézióját. Érdemes megjegyezni, hogy ez a fordító a Beowulf legjobb reprodukciója, és a fordítás során némi jelentés elveszik. Az eredeti azonban alliteráló versformát is használ.

A fenti Beowulf-kivonatban található leírás olyan módon keretezi Beowulf karakterét, amely az ősi gétai harcost bátor és megcélozandó harcosnak állítja be. Ezt a perspektívát tekinthetnénk Beowulf hencegésének, csakhogy maga a vers elbeszélése és a vers más szereplői is felhívják a figyelmet Beowulf hősiességének és vitézségének megjelenésére (Heaney 8-9). Ezek olyan értékek, amelyeket a szerző szerint a germán kultúra értékelt – vagyis a harcos életmód. Ez azért fontos, mert a szakértők szerint a Beowulf Kr. u. 500 és Kr. u. 1000 között, Anglia angolszász korszakában keletkezett (Williamson 55). Az angolszászok pozitív hozzáállást alakíthattak ki germán lakosaik korai kultúrájával és hősies, harcos eszméivel szemben. A Beowulf-költemény ezt a történelmet rögzíti és tükrözi.

Sutherland szerint az eposz, amely leírja a csatákat, amelyeket Beowulf Európa alapító nemzeteinek megmentéséért vívott, azt a büszke harcot képviseli, amelyet ezek a nemzetek vívtak a létezésükért (16). Sutherland szerint “Az irodalmi eposzok… nem “bármilyen” nemzet születésének krónikája, hanem olyan nemzeteké, amelyek egy napon nagy birodalmakká nőnek, és elnyelik a kisebb nemzeteket. Késői érettségükben a birodalmak e nagyság tanújaként őrzik “saját” eposzaikat. Az eposzok ezt tanúsítják” (16). Anglia későbbi fejlődő hadseregének, hódító szellemének és birodalmi terjeszkedésének nagy része tükröződik a bátorság és vitézség hazafias attitűdjében, amelyet Anglia Beowulf eposza hirdetett.

1936-os előadásában Tolkien felhívja a figyelmet a Beowulf témáinak “irodalmi értékére”. Tolkien szerint a sárkány, amellyel Beowulf a vers későbbi részében megküzd, képviseli mindazt a kegyetlenséget és kapzsiságot, amellyel a költemény szembeszáll. Tolkien megjegyzi, hogy a germán vezetőknek figyelmet és törődést kellett tanúsítaniuk népük iránt (qtd. In Johnston 13). A Beowulf szerzője a vers megírásával talán a “nagyság” és a “hősies igazságosság” erkölcsi értékeit próbálta nemzetükbe oltani.

A Beowulfot öröm olvasni, és öröm nézni és átélni az immár sokféle médiaformátumban. Tragikus lenne azonban a Beowulfot pusztán szórakozásként elbagatellizálni, hiszen a Beowulf jelentős történelmi és irodalmi távlatokat rögzít egyetlen ősi írásműben. Az angolszász korszakban a Beowulfban rejlő jelentés és szimbolika még mindig reprezentatív a történetmesélés számos kreatív elméje számára. Beowulf erős, ősi hatása a történetmesélési technikákra és témákra továbbra is visszhangzik az irodalomban.

Cotton MS Vitellius A XV. 1000. Kézirat. British Library, London.

Heaney,Seamus. Beowulf; új verses fordítás. 1. kétnyelvű kiadás, Farrar,Straus, and Giroux, 2000.

Johnston,Ruth. Companion to Beowulf. ABC-CLIO, 2005. ProQuest Ebook Central,ebookcentral.proquest.com/lib/jcu/detail.action?docID=492381.

Sutherland,John. Az irodalom kis története. Yale University Press, 2014.

Williamson,Craig, szerkesztő. Beowulf és más óangol versek. University ofPennsylvania Press, 2013. ProQuest Ebook Central,https://ebookcentral.proquest.com/lib/jcu/detail.action?docID=3441741.

YouTubeMovies. “Beowulf – Trailer” YouTube, 2013. ápr. 27., https://www.youtube.com/watch?v=6LETvY2mdls.